Intuíció – A megérzés bölcsessége?

Az intuíció segítségével gyors döntések meghozatalára vagyunk képesek, vagy olyan helyzetekre találunk megoldást, amit racionálisan nem lehet megmagyarázni.

Sokan úgy gondolják, hogy az intuíció csak találgatás, mások az egész életüket megérzéseikre alapozzák. Sokáig a tudomány nem tudta definiálni, vagy mérni az intuíciót így nem talált létezésére bizonyítékot.

Manapság azonban számos komoly kutatóintézet foglalkozik a kutatásával. A University of New South Wales ezen a honlapon publikált tanulmányában az intuíció mérésével foglalkozik, amíg az Amerikai hadsereg (The U.S. Office of Naval Research) az intuíció képzésére és harci környezetben való alkalmazására irányítja kutatásait.

Az intuíció definicíója

Az intuíciót többféleképpen lehet meghatározni, általánosan elfogadott definíció azonban jelenleg még nem került meghatározásra.

A Businessdictionary.com az alábbi definíciót fogalmazta meg:

Az intuíció egy olyan tudatalatti gondolkodási folyamat, mely gyors, megalapozatlan következtetést, vagy megoldást eredményez. A gondolkodási folyamat nem elemzésen alapszik, nem keres ok-okozati összefüggést.

Ennek ellenére az intuíció nem találgatás, hanem sokkal inkább a korábban elraktározott tapasztalatokon, tudásanyagon alapszik, a döntés ezek összességének értékelésén keresztüli születik. Az intuíció végeredményét tekintve lehet látomás jellegű, hátborzongatóan igaz és szörnyű tévedés is.

A következő meghatározások is olvashatóak még az intuícióról

  • Olyan tudás, melyre nem a racionális gondolkodáson, vagy az öt érzékszerven keresztül teszünk szert.
  • Tudatalatti folyamat, mely felismerést, megoldást eredményez
  • Képesség, mely a korábbi tapasztalatokból, információkból következtet.
  • Ösztönös tudás, vagy hit.
  • Megérzés.
  • Belső hang.
  • Ösztönös viselkedés.
  • Az intuíciót hatodik érzékként is említik

 

Min alapszik az intuíció?

  • A tudatalattiban raktározott információk érzékelése
  • A testbeszéd értelmezésén keresztül levont következtetések
  • Gyors, visszakövethetetlen gondolkodási folyamat eredménye
  • Bizonyos visszatérő elemek, algoritmusok tudatalatti felismerése
  • Az érzékelt környezet összességének konklúziója
  • Valós, vagy képzelt információk közötti összefüggésekből levont következtetések
  • A világról alkotott hiedelemrendszer, hitrendszer kivetítése
  • Az adott érzelmi állapot (pld. stressz, szorongás, depresszió), alacsony vércukorszint vagy az alváshiány jelentősen befolyásolja az intuitív döntéseket

 

Miből tudható, hogy az intuíció működésbe lépett?

 

  • Egyfajta belső érzés, melyet az ember belső visszaigazolásként értékel
  • Megvilágosodottság érzése a nélkül, hogy az okok felismerhetőek lennének
  • Bizonyosság érzése
  • Félálomban, vagy alvás közben ’megálmodott’ eredmény
  • Mentális képeken keresztük hirtelen megjelenő megoldás
  • Állandóan visszatérő szavak, melyek helyesnek tűnnek
  • A megoldás hirtelen felismerése
  • Késztetés, amely bizonyos cselekvésre ösztönöz

 

Az intuíció helyes döntéseket eredményez?

Daniel Kahneman nobel díjas pszichológus szerint a belső hang gyakran félrevezethet bennünket. Habár az intuitív döntéseknek megvan a maga helye és ideje, ismernünk kell annak korlátait.

Kahneman az intuitív döntési rendszert, 1-es típusú rendszernek nevezi, a racionális, jóval lassabb gondolkodási folyamatot pedig 2-es típusúként kategorizálja.

Az 1-es típusú rendszer, egyfajta asszociatív, vagy társító folyamat, mely jól átlátható, egyszerű, szinte evidens információkon alapszik és erőfeszítés nélküli.

Az egyes rendszer segítségével jól azonosítható a következő kép.

Harag

Azonban az alábbi egyenletet már csak a 2. rendszer, gondolkodó elménk segítségével tudjuk megoldani.

34  x  419 = ?

Az 1. rendszer kapcsol be a következő helyzetekben is:

Gondoljunk a következő szókombinációra: banán – hányás, vagy képzeljük el, hogy egy férfi hang a következőket mondja: „Négy hetes terhes vagyok”.

Egyértelműen hasít belénk az érzés, hogy valami nem stimmel, ez így nem helyes.

Ilyen módon működik az agyunk társító rendszere, mely az intuíció alapja.

A probléma az, hogy az intuícióink csak olyan helyzeteket képes jól feldolgozni, amely köztudott információkon alapszik, egyértelműen megállapítható, felfogható, beleillik a tapasztalatainkba, hiedelem rendszerünkbe, hangulatvilágunkba, ismerősnek vagy igaznak tűnik, jó érzéssel tölt el és a gondolkodási folyamat nem kíván erőfeszítést.

Az intuíció minden problémát, vagy megoldást próbál ebbe a keretrendszerbe beleilleszteni. Ez alapján már következtethető, hogy bizonyos helyzetek nem helyezhetők bele ebbe a keretrendszerbe, így ezekben intuícióink félre fog vezetni minket. Ennek ellenére a legtöbben még így is azt fogják érezni, hogy a döntés, amit a belső hang diktál helyes.

Erre az intuitív élményre tudatosan építenek a reklám menedzserek és marketing kampányok, elérve azt, hogy a belső hang ne csak a vásárlásra szólítson fel, de e mellett úgy is érezzük a meghozott döntésünk helyes.

 

Mikor használható a leghatékonyabban az intuíció döntéseink meghozatalához?

 

  • Ha gyors, azonnali döntésre van szükség, de nincs idő az információkat elemezni
  • Ha az információk nem állnak rendelkezésre
  • Gyorsan változó környezetben, amikor az adatok mennyisége, vagy helyessége gyorsan változik
  • Ha a megoldandó probléma nem rendszerezett, vagy nem elemezhető
  • Ha a probléma nem igazán jól definiálható, a tényezők homályosak
  • Ha a megoldást részleges, vagy ellentmondó információk alapján kell megtalálni
  • Olyan új helyzetekben, amelyekben nincs irányadó eset vagy példa, melyre alapozni lehetne
  • Ha a helyzet szubjektív, tényeken alapuló álláspont nehezen kialakítható

 

Hogyan alkalmazható az intuíció a leghatékonyabban?

 

A legfontosabb szabály az intuíción alapuló döntések meghozatalánál, hogy még ekkor is próbáljunk annyira felkészültek lenni a helyzetet illetően, amennyire csak lehetséges. Az intuíció segít, hogy gyorsabban átláthassuk a helyzetet és áthidaljunk bizonyos nehezen belátható szituációkat, vagy ellentmondásokat. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a belső hangunk sokszor félrevezethet, ha nem vesszük figyelembe a rendelkezésre álló tényeket. Még intuitív döntések meghozatala esetén is alkalmazzunk analitikus elemeket, amennyire lehet próbáljuk meg elemezni a helyzetet.

Kiemelten figyelembe kell venni az adott érzelmi állapotot. Ha az ember stresszes, rossz a kedve, kialvatlan, vagy nem evett rendszeresen aznap, a belső hangot eltorzítják a negatív érzések. Ugyanez erős pozitív érzelmi állapotban is jelentkezhet. Ha érzelmeink felfokozottak ne hozzunk fontos döntéseket. Sétáljunk egyet, relaxáljunk, meditáljunk és próbáljunk visszatérni megszokott állapotunkhoz.

 

Fejleszthető az intuíció?

 

Az intuíció fejlesztésére számos intézet dolgozott ki tervet, hiszen olyan szakmákban, mint a katonaság, tűzoltóság, vagy a repülőgép pilóták gyakran élet halál kérdése, hogy milyen gyorsan tudnak helyes döntéseket hozni.

A legáltalánosabban az alábbi technikák alkalmazhatók

  • A tárgyi tudás bővítésével, tanulással, olvasással szélesíthető azon információs bázis, melyre az intuíció alapozható.
  • Szituációs feladatok gyakorlása, ahol lehetséges szimulációk segítenek a hasonló helyzetek, mintázatok felismerésében
  • A tűzoltók, vagy katonák által elmesélt történetek, helyzetleírások segítenek a tapasztalatlanabbak felkészítésében
  • A tapasztalás alapján történő tanulás növeli az agy flexibilitását, alkalmazkodó képességét, úgy mint pld. síelés, hegymászás elsajátítása, új nyelv tanulása, testbeszéd tanulmányozása stb.
  • Új élmények szerzése, tudatosan a komfortzónán kívüli helyzeve magunkat, pld. nagy közönség előtt tartunk beszédet, bal kézzel mosunk fogat, új emberekkel ismerkedünk meg stb. növelhetjük az alkalmazkodó képességet
  • A különböző relaxációs technikák és stresszoldás elsajátítása segít abban, hogy érzelmi állapotunkat mielőbb a ’normál’ helyzetbe tudjuk hozni, kivonva magunkat a túlságosan pozitív, vagy negatív hatások alól
  • A vizualizációs technikák alkalmazása segít abban, hogy újra és újra elképzeljük, ’elgyakoroljuk’, mit tennénk bizonyos helyzetekben
  • Meditáció, mely nem csak az elme flexibilitását növeli, de hozzá segít egy nyugodtabb, egészségesebb életforma kialakításához

Ez a tanulási, tapasztalási folyamat lehetővé teszi, hogy felkészítsük a tudatalattinkat minden lehetséges területen, melyekre az intuíció aktiválásakor szükség lehet. Ez által nem csak jobb döntéseket fogunk tudni meghozni, de olyan alapot képezhetünk, melyre egy nyugodtabb, ugyanakkor teljesebb élet kialakításához is szükség lehet.

 

Ha felmerült már benned a kérdés, hogy te intuitív típus vagy-e, úgy most ezt a következő teszt segítségével megtudhatod:

 

A perfekcionizmus 11 jele

A perfekcionizmus az egyik legbiztosabb út a boldogtalanság felé. Habár a tökéletességre való törekvés a sikerre vágyáson alapszik, azonban a perfekcionista a sikert a kudarc elkerülésével próbálja elérni.

A perfekcionizmus nem egyenlő a legjobb eredményre való törekvéssel, vagy a kiválósággal. A perfekcionista sokszor a kivitelezhetetlenségig emeli az elvárásokat, ezzel nem csak a kudarc kockázatát növeli, de az így szinte kilátástalanul nagy erőfeszítést igénylő feladatokat gyakran halogatja, vagy el sem végzi. Ez a fajta viselkedésforma pedig a stressz és a szorongás tüneteit erősíti.

 

Perfekcionizmus típusai

A “Journal of Psychopathology and Behavioral Assessment” -ben megjelent tanulmány a tökéletességre való törekvés különböző formáit hasonlította össze, melyben így három típust különböztet meg.

  1. Önmaga felé irányuló perfekcionizmus
    Ez a típus saját magával szemben támaszt magas elvárásokat.
  2. Társadalmi elvárások által irányított perfekcionizmus
    Ebben az esetben a perfekcionista azért küzd, hogy a mások által támasztott elvárásokat tökéletesen teljesítse.
  3. Mások felé magas elvárásokat támasztó perfekcionizmus
    Ezen perfekcionista nem csak magával szemben kritikus, de a sokszor irracionális teljesítményt másoktól is elvárja.

 

Az első két típusba tartozó emberek ugyanúgy kritikusak saját magukkal szemben, de elvárásaikat nem vetítik ki másokra is.

A második típusba tartozóak ezen felül nagy figyelmet fordítanak arra is, hogy a mások által támasztott elvárásoknak is tökéletesen megfeleljenek. Sok esetben az önbizalmuk alacsony, antiszociálisak és hajlamosak humorosnak tűnő megjegyzésekre saját képességeik alulértékelésére.

A harmadik kategóriába eső perfekcionista személyiségjegyei gyakran mutatnak antiszociális, önző elemeket. Cinikus megjegyzéseiket sokszor arra használják, hogy mások teljesítményét, képességeit kritizálják.

 

A következő 11 jegyből felismerhető a perfekcionizmus

 

  1. Rendszeresen gondolkodik és beszél arról milyen hibákat követett el.
  2. Képtelen bármilyen versenyben veszíteni, teljesítményének mindig jobbnak kell lennie másoknál.
  3. Ha valamit nem tud tökéletesen csinálni, inkább nem is csinálja.
  4. Másoktól is tökéletességet vár el.
  5. A másoktól való segítségkérést a gyengeség jeleként értékeli.
  6. Még akkor is sokáig dolgozik egy feladaton, amikor már mindenki más feladta.
  7. Hibákat keres másokban és azokat bennük is korrigálni próbálja.
  8. Észben tartja mások elvárásait és megpróbál azoknak megfelelni.
  9. Nagy figyelmet fordít arra, hogy ne kövessen el semmilyen hibát mások előtt.
  10. Csak akkor tesz meg valamit, ha szerinte értelme van.
  11. Kezében kell tartania az irányítást.

 

Ha valaki pár személyiségjegyet vél csak felfedezni magában, az még nem jelenti azt, hogy perfekcionista. Azonban, ha a legtöbb ismerősnek hangzik és magára ismer bennük, úgy jó eséllyel éli életét a perfekcionizmus jegyében.

 

Hogyan ismerjük fel mások személyiségjegyeit egyetlen kérdés alapján?

Már egy kérdés segítségével is meglepően pontosan felmérhetjük mások domináns személyiségjegyeit.

Melyik az a kérdés, amely hozzásegít mások megismeréséhez?

Egyszerűen csak kérjük meg a megismerni kívánt személyt, hogy mondjon véleményt más emberekről és jellemzően saját személyiségjegyeit fogjuk visszahallani.

Elgondolkodtunk-e már azon, hogyan alakul ki másokról alkotott véleményünk? Miért van az, hogy egyesek csak a negatívat látják meg mindenkiben, míg mások elismerően nyilatkoznak ugyanazon emberekről?

Egy a PsychNET-en közzétett tanulmánysorozat szerint ennek az oka az, hogy az ember másokról alkotott véleménye nagyban tükrözi saját értékrendszerét. Jellemzően ugyanis saját magunkat keressük másokban is.

Az önfeláldozó emberek nagylelkűnek látnak másokat is, amíg az önzők elsősorban az önzőséget fedezik fel ismerőseikben.

Akik pozitívabban értékeltek másokat, azoknál jellemzőbb a pozitív gondolkodás, érzelmileg stabilabbak és ők maguk is boldogabb életet élnek.

Azok azonban, akik elsősorban a negatív személyiségjegyeket fedezik fel társaikban fogékonyabbak a stresszre, a depresszióra és más negatív viselkedésformákra.

Ez azt az elméletet erősíti, hogy ha pozitívabb környezetben boldogabban szeretnénk élni, mi magunknak kell megváltoznunk.

Ajánlott még:

=> Mennyire hallgatsz az ösztöneidre? TESZT – Töltsd ki tesztünket és megtudod!

A leghatékonyabb tanulási módszerek, amelyeket szinte senki nem alkalmaz

A leghatékonyabb tanulási módszerek azok, amelyeket a diákok bizonyítottan a legkevésbé alkalmaznak.

A feldolgozandó anyag kisebb részekre osztása és annak hosszabb idő alatt történő elsajátítása, valamint a tananyag próbateszteken keresztül történő aktív gyakorlása azok a módszerek, amelyeket a kutatók a leghatékonyabbnak ítéltek.

A Psychological Science in Public Interest kiadványban megjelent tanulmány szerint, a mai oktatási rendszerben számos diák lemarad, elveszti motivációját. A helyzet egyik megoldása lehet, ha a diákok hatékonyabb tanulási módszerek elsajátításával erősíthetik képességeiket.

Ennek érdekében több pszichológiai intézet is foglalkozik a leghatékonyabb tanulási módszerek feltérképezésével.

Ebben a tanulmányban a kutatást vezetők 10 különböző metódust vizsgáltak meg, melyek az alábbiak voltak.

A vizsgált tanulási módszerek

1. Szöveg aláhúzása, kiemelése
Az egyik leggyakrabban alkalmazott tanulási szisztéma, amely legtöbbször lineáris olvasás mellett a fontos részek kiemelését jelenti. A kutatók szerint azért alkalmazza ezt a diákok nagy része, mert ez sajátítható el a legkisebb erőfeszítéssel.

2. Összegzés
A diákoknak gyakorta kell nagy mennyiségű információt megtanulniuk. Ebből a nagy terjedelmű anyagból ki kell tudni emelni a legfontosabb elméleteket, összefüggéseket. Szintén általánosan alkalmazott technika a tanultak írásos összegzése.

3. Memorizálás kulcsszavak segítségével
Az egyik legrégebbi tanulási metódus, mely arra épít, hogy egyes szövegrészeket, vagy elméleteket kulcsszavak, mozaikszavak kapcsolásával rögzít.

4. Szövegrészek képekkel történő társítása
Olvasás közben a tananyag mentális képekkel vagy rajzolt ábrákkal történő memorizálása, mely képek kapocsként szolgálnak a tanultak előhívásához.

5. Újra olvasás, ismétlés
A kísérletben résztvevő diákok által leggyakrabban alkalmazott módszer, melyben a korábban elolvasott szöveget többször újra olvasva próbálják a tanultakat feleleveníteni.

6. Tesztek segítségével történő gyakorlás
A leginkább mellőzött és legkevésbé kedvelt gyakorlási forma, mivel sok diák alapvetően negatív érzelmeket társít a tesztek elvégzéséhez. A technika lényege, hogy az elsajátított anyagot aktív formában, próbateszteken keresztül gyakoroltatja be.

7. Hosszabb távra elosztott tanulás, gyakorlás
A legtöbb diáknál a tanulnivaló folyamatosan halmozódik. Az órai jegyzetek, a tanulókártyák, tankönyvek és az ahhoz kapcsolódó egyéb források. A legtöbben azonban mindezt csak vizsgák, tesztek előtt veszik elő. Ez a módszer arra alapoz, hogy a tananyagot a rendelkezésre álló jegyzet, vagy előadás után közvetlenül újra áttanulva megerősíti a korábban hallottakat, így a tanulási folyamatot egy hosszabb időre elnyújtva egyenletesen ütemben veszi át.

8. Szakaszos tanulás
Ezen tanulási forma a tananyagot szintén egy hosszabb távra osztja be, azonban az egy tanulásra fordított ciklus során többféle témát, többféle forrást, többféle feladatot, probléma megoldást, gyakorlást ötvöz az egyikről a másikra ugorva.

9. Bizonyításos módszer
Mindannyian tudjuk, hogy minden gyermek leggyakrabban feltett kérdése a „Miért?”. Ez a tanulási technika az ember természetes kíváncsiságát használja ki. Lényege, hogy az újonnan tanult koncepciót át kell tudni gondolni úgy, hogy a „miért?” kérdést feltéve alá tudja támasztani a koncepció helyességét.

10. Leírás, elmagyarázás
A technika lényege, hogy az újonnan elsajátított anyagot magunknak vagy másnak elmagyarázva elevenítjük fel tananyagot, vagy világítunk rá egy-egy összetettebb összefüggésre, elméletre.

 

A tanulási módszerek hatékonyságát vizsgáló kísérlet

A kísérlet folyamán a tanuló csoportok különböző tárgyú tanulnivalót kaptak, melynél egy-egy számukra kiválasztott technikát kellett alkalmazniuk.

A vizsgált módszer hatékonyságát úgy mérték, mennyire tudták a diákok a tanult anyagot felidézni közvetlen a tanulás után, majd megismételve egy későbbi időpontban.  A kutatók azt a módszertant minősítették jobbnak, ahol a diákok a legnagyobb számban tudtak jobb eredményt produkálni. A kutatók azt is figyelembe vették, melyik tanulási módszer alkalmazható a legtöbb témakörben.

 

Melyek a leghatékonyabb tanulási módszerek?

A publikált eredmény szerint azon tanulási módszerek, amelyek a vizsga előtti készülésre építettek, elsősorban a szöveg kiemelésen, újra olvasáson és összegzésen alapultak, hozták a leggyengébb eredményt.

A leghatékonyabb tanulási módszerek a hosszabb távra elosztott tanulás, és a próbatesztekkel történő gyakorlás, felelevenítés volt. Ezek nem csak minden korcsoportban, de a legszélesebb témakörben is a legeredményesebb technikák voltak.

Olvass tovább:

6 meglepő módja, hogyan csökkentjük az intelligenciánkat nap mint nap

Egy apróság, ami a megbízhatóság és az intelligencia benyomását kelti

A siker egyik kulcsa, mennyire tűnik az ember megbízhatónak. Legyen szó akár a kollégákkal való együttműködésről, üzleti lehetőségekről, vagy személyes kapcsolatépítésről a képlet ugyanaz. A szimpátia, a megbízhatóság, az intelligencia azok az értékek, amelyeket legtöbben keresünk a másik félben.

Hogyan erősíthetjük a megbízhatóság benyomását?

Egy Francia – Német közös kísérlet arra keresett választ, hogy azok, akik szinte első látásra őszintének és megbízhatónak tűnnek, miben különböznek a többiektől.

A kutatás eredménye, hogy a megbízhatóság legfőbb közvetítője a mosoly, azonban nem minden mosoly hatásos.

A megbízhatóság mérésének alapjául a pszichológiai kísérletek során gyakran alkalmazott úgynevezett “Bizalom játék”-ot alkalmazták (The Trust Game), mely lényege, hogy a résztvevő felek kontrollált környezetben egy bizonyos felajánlott összeget küldhetnek egymásnak oda és vissza.

Ezt az összeget bizonyos időközönként a kísérletvezetők megtöbbszörözhetik. Minél több fordulóban küldenek egymásnak a felek pénzt, potenciálisan annál jobban járhat később mind a kettő. A játék során azonban az egyik fél akár úgy is dönthet, hogy az egészet összeget megtartja.

A kísérlet folyamán az igazi kérdés az, hogy mennyire bíznak a felek a másikban, mikor jelenik meg az önző viselkedés.

Ebben a kísérletben a felek egy rövid videón mutathatták be magukat egymásnak. Ismerve a játék szabályait a feladatuk az volt, minél inkább bizalomkeltőnek tűnjenek annak érdekében, hogy a játék minél tovább tartson, így potenciálisan minél nagyobb összeget nyerjenek.

A videóban ugyanazt a szöveget kellett elmondaniuk, a különbségek csak megjelenésben és gesztusban lehettek.
A résztvevőket egy arcfelismerő programmal analizálták, mely hatásosan különbséget tud tenni őszinte és “szociális” mosoly között.
A szociális mosolyt általában formálisabb helyzetben, vagy idegenekkel szemben ‘alkalmazzuk’. Ilyenkor leginkább az ember szájának az íve közvetíti a mosolyt. Az őszinte mosoly sokkal inkább egy akaratlan gesztus, melyben több arc és szem körüli izom is aktívan részt vesz.

A kísérlet kimutatta, hogy azokat, akik mosolyogtak nagyobb arányban ítélték őszintének és megbízhatónak. Azok pedig akiknek a mosolyuk őszinte volt még e mellett intelligensnek és vonzónak is találták az értékelésben résztvevők.

Lehetséges-e tudatosan őszinte mosolyt produkálni?

Egy lecke a színészektől, miszerint azok, akik a filmvásznon is őszintén tudnak mosolyogni nem a mosolyt gyakorolják, hanem képesek az ahhoz szükséges megfelelő érzelmeket magukból kiváltani.

A továbbiakban ajánlott még:

=> Mennyire hallgatsz az ösztöneidre? TESZT – Töltsd ki tesztünket és megtudod!

6 módszer idegesség ellen

 

 

6 meglepő módja, hogyan csökkentjük az intelligenciánkat nap mint nap

Az agy kapacitása nem állandó. Időszakosan a teljesítmény növelhető, de ha nem figyelünk, akár tartósan is korlátozhatjuk gondolkodási képességeinket.

A következő 6 tényező jelentősen korlátozza az értelmi képességeinket

 

1. Alváshiány

Az alváshiány gondolkodásra gyakorolt hatása jelentős. Mivel az agy nem tud regenerálódni, több energiára van szüksége, ha ugyanazt a teljesítményt szeretnénk kihozni belőle. Ez a megerőltetés pedig csak tovább rontja a teljesítményét.

Hosszabb távon nem csak a koncentrációs képesség, a motiváció, de memória és a döntési képesség is jelentősen romlik.

 

2. Stressz

A stressz tüneteiről már többször is írtunk honlapunkon. A stressz jelentős rizikó faktor úgy egészségünkre, mint teljesítőképességünkre is.

A stressz egyik hatása, hogy már rövid távon is jelentős negatív befolyással bír értelmi képességeinkre. Csökkenti a koncentrációs készséget, ezzel csökken a teljesítmény és növekszik a rossz döntések meghozatalának kockázata is.

Hosszú távon a stressz hatására rohamosan megindul a kognitív képességek leépülése.

 

3. A telített zsírsavakban gazdag ételek fogyasztása

A zsíros, vagy magas cukor tartalmú ételek károsítják az agy kognitív flexibilitását. Ez rontja annak az alkalmazkodó képességet és azt, hogy hatékonyan reagáljunk váratlan helyzetekben.

 

4. Multimédiás eszközök egyidejű használata

Mindannyiunkkal előfordul, hogy TV nézés közben telefonálunk, vagy ha dolgozunk a számítógépen, be van kapcsolva a TV, vagy ha a táblagépen böngésszünk, a háttérben megy a rádió. Ez a fajta média használat negatív hatással van értelmi képességeinkre.

Ez nem csak elvonja a figyelmünket arról, amivel aktuálisan foglalkozni szeretnénk, hanem hosszú távon hatást gyakorol az agyunkra is. Az itt olvasható tanulmány ez a szokás a szürkeállomány csökkenésével is járhat.

 

5. Internetes keresés

A modern civilizáció létrejöttével a könyvkiadás, a tudomány és az oktatás is jelentősen fejlődött. Ez olyan eszközöket adott az emberiség kezébe, amely nagy tömegek számára nyújt lehetőséget a tudás fejlesztésére.  

Nicholas Carr pulizer díjas író szerint ugyanakkor az Internet és az azon elérhető információ tömeg olyan szokásokra ösztönöz bennünket, mint a felszínes olvasás (szkennelés), multi-tasking, és tömeges média fogyasztás.

Ez nem csak a koncentrációs képességet rontja, de az önálló gondolkodásra való hajlamot is csökkenti. Ezt használják ki azon multi cégek, melyek a folyamatos fogyasztásra ösztönözik a társadalmunkat.

 

6. Cukros ételek fogyasztása

Azt már megtanulhattuk, hogy a cukorfogyasztás több szempontból sem egészséges, de az itt közzétett tanulmány szerint a cukor a memóriát is károsítja.

Ha a vércukor szint magasabb, az a máskülönben teljesen egészséges emberek esetében is memória károsító hatású.  

 

 

Mennyire hallgatsz az ösztöneidre? – TESZT

Előfordult már veled, hogy szinte minden ok nélkül úgy érezted valami nincs rendben, majd megcsördült a telefon és kiderült, hogy valami váratlan történt?

Vagy beszélgettél valakivel és egy megmagyarázhatatlan negatív érzésed támadt, majd később kiderült, hogy az illető megpróbált megvezetni téged?

A kultúránkból adódóan szeretjük azt hinni, hogy életünk racionális alapokon nyugszik, döntéseinket pedig megalapozottan hozzuk, különösen üzleti környezetben. Azonban ez távolról sem mindig így van.

Egyesek képesek teljesen racionálisan, szinte érzelmektől mentesen tényeken alapuló döntéseket hozni. Mások ösztönös, intuitív módszerrel haladnak előre az életben, sokkal inkább megérzéseikre, a belső hangra hallgatva.

A jó döntések meghozatalához ismernünk kell, hogy mi melyik típusba tartozunk.

A következő teszt segít ennek kiderítésében:

 

 

 

Az ok, miért tudnak egyes emberek lelkiismeret-furdalás nélkül hazudni

A tisztességtelen magatartás, a hazugságok szerves részei a hétköznapjainknak, az élet szinte minden területét befolyásolják a pénzügyektől a politikáig.

Mindannyian ismerünk olyanokat, akik a leghajmeresztőbb hazugságokat is lelkiismeret-furdalás nélkül tudják mások szemébe mondani.

De hogyan képesek erre?

Egy a Natural Neuroscience-ben közzétett tanulmány publikálta azt a pszichológiai mechanizmust, hogy milyen pszichológiai változásokon megy keresztül az, aki tisztességtelen útra lép.

A kutatók szerint már kis hazugságokkal is könnyen egy visszafordíthatatlan folyamatot indíthatunk el. Minden egyes hazugsággal ugyanis az ez által kiváltott negatív érzelmi reakció csökken, így egyre könnyebb és könnyebb lesz hazudni.

Ez által a motiváció, hogy személyes érdekből hazudjunk nőhet, egy idő után pedig a legnagyobb hazugságok sem váltanak már ki negatív érzelmi reakciót, lelkiismeret-furdalást.

A kutatók további kísérleteket folytatnak, hogy felmérjék a hazugság érzelmekre gyakorolt hatását és következményeit más viselkedésformákra vonatkozóan.

 

Az 5 legvonzóbb személyiségjegy

A következő személyiségjegyek fontosabbak egy párkapcsolat esetén, mint a megjelenés, a végzettség, vagy a tökéletes génállomány.

Az American Journal of Play–ben közzétett kutatást 18 és 44 év közötti fiatal felnőttek között végezték Németországban és Ausztriában. A cél az volt, hogy kiderítsék melyek a meghatározó tényezők párválasztás esetén.

A kutatás mind a férfiak, mind a nők körében ugyanazt az eredményt hozta. A résztvevők a játékosságot, a vidámságot jelölték a legfontosabbnak.

A partnerválasztás alatt mind a nők, mind a férfiak egyfajta versenyhelyzetben vannak a többi potenciális jelentkezővel szemben. A vidám, játékos személy azonban kitűnik a többiek közül.

Az elmélet szerint a játékosság a következő 5 személyiségjegyet is magában hordozza, melyeket a kutatás a párválasztás legfontosabb tényezőiként jelöl meg:

  • Kedvesség
  • Intelligencia
  • Humorérzék
  • Szórakozást, kalandot kedvelő
  • Érdekes személyiség

A kutatók szerint a játékos személy nemcsak vidám, de vicces, nyugodt és kreatív is. Élvezi a szójátékokat, az improvizációt. A kihívásokat stressz nélkül, könnyeden fogja fel. Szereti a szokatlan dolgokat, az érzelmeket, szívesen szórakoztat másokat.

Ez a nők számára az agresszió hiányát, a melegséget sugározza, amíg a férfiak egyfajta életerőt látnak benne.

Továbbiak:
Te inkább racionális döntéshozó vagy, vagy az ösztöneid irányítanak? Töltsd ki te is tesztünket és megtudod!

 Mennyire hallgatsz az ösztöneidre? – TESZT

 

 

Rohanás az életed? Ha ezekre a kérdésekre igennel válaszolsz, akkor biztosan!

Az állandó rohanás, teljesítménykényszer, figyelmünk megosztása több feladat között (multi-tasking), egymásba nyúló értekezletek, túlórák ismerősek lehetnek sokak számára.

Az elfoglaltság érzését a mai társadalomban hajlamosak vagyunk erénynek tekinteni és összekeverni a hatékonysággal. Az állandó rohanás azonaban számos módon visszaköszön és nem csak az eredményességet és a munka minőségét rontja, de jelentős az egészségre gyakorolt negatív hatása is.

Ha az alábbi kérdésekből többre is igennel válaszolsz, úgy a te életed is egy állandó rohanás

  • Idegesít bármilyen csúszás a megtervezett időbeosztáshoz képest?
  • Rendszeresen próbálsz több dolgot elintézni egyszerre?
  • 5-10 km/óra sebességgel túlléped a sebességhatárt még akkor is, ha nem kell időre menned?
  • Állandóan sávot váltasz, hátha az gyorsabban megy?
  • Folyamatosan nézegeted a mobilod, hátha jött egy új üzenet?
  • Rohanva eszel, mert nincs időd még leülni sem?
  • Alig bírod kívárni, amíg mások befejezik a mondanivalójukat?
  • Lelkiismeret furdalásod van, ha leülsz egy kicsit pihenni, vagy elmész szabadságra?

Hogyan írható le ez a viselkedésforma?

Ezt a jelenséget Friedman és Rosenman kardiológusok azonosították az 1950-es évek végén szívbetegségek okait feltáró kutatásuk során és A típusú viselkedésformának nevezték el.

Az A típusba kategorizált emberek állandó harcban állnak az idővel, arra törekednek, hogy minél több feladatot tudjanak ellátni a lehető legrövidebb idő alatt, minél több mindenre szert tegyenek a lehetőségekhez képest a leggyorsabban. Egy állandó rohanás az életük. Kisebb-nagyobb mértékben megfigyelhető náluk az állandó versenykényszer, a hatalomvágy, a teljesítménykényszer, a türelmetlenség, az agresszivitás, a lobbanékonyság és egy állandó nyugtalan, sürgető viselkedésforma.

Azok, akik nem mutatnak ilyen jeleket B típusú emberekként vannak kategorizálva. Az ilyen típusú emberek általában véve nyugodtabbak, nem annyira hajlamosak a rohanásra és általában véve elégedettebbek.

 

Mi az állandó rohanás és teljesítménykényszer oka?

Az A típusú viselkedésforma, az állandó késztetés, hogy rövidebb idő alatt többet végezzen el, nem kizárólag bizonyos személyiségjegyek eredménye.

A modern világ velejárói, hogy a jegyzetfüzetünk és a to-do listánk állandóan tele van, legtöbben folyamatosan valamilyen feladat megoldásán dolgozunk. Sokunknak nehezükre esik beismerni, hogy vannak határaink, ennek következtében hajlamosak vagyunk túlvállani magunkat.

Az a tudat azonban, hogy a teendők listája még igen hosszú, a teljesítmény fokozására késztet, valamint azt az érzést kelti, hogy amíg az ember az egyik feladatot végzi nem halad a többivel.

Ez arra vezet, hogy sokan megpróbáljuk megosztani figyelmüket, egyszerre több feladatot szeretnénk elvégezni. De még e mellett is ott van a háttérben az a homályos lelkiismeret-furdalás és nyugtalanság, hogy valamiről lemaradunk. Állandó késztetést érzünk, hogy megállás nélkül kapcsolatot tartsunk e-mailben, chat-en, vagy telefonon, folyamatosan valamilyen kommunikációs eszközt babrálunk.

Ha belekerülünk ebbe a spirálba és ezáltal elfogadjuk a pánik felettünk gyakorolt uralmát, hamarosan hozzászokunk, elfogadjuk, sőt elfoglaltságnak nevezve erényként emeljük ki. Azokat akik nem így tesznek, lassúnak, old-school-nak, maradinak, vagy akár rossz munkaerőnek bélyegezzük.

A sietség egészségre gyakorolt hatása

A folyamatos sietség a stressz egyik kiváltó oka, mely hosszú távon komoly megbetegedésekhez, kiégéshez, pánikhoz, depresszióhoz vezet.

Ezenkívül jelentős hatása lehet szociális kapcsolatainkra is, ugyanis az állandó rohanás nem csak munkaidőben van jelen. Az agy egyfajta állandóan stimulált állapotba kerül, gondolataink folyamatos béklyójában képtelenek vagyunk relaxálni, nyugodtan társalogni, a jelenre koncentrálni. Ez nem csak fáradttá, ingerlékennyé, nyugtalanná tesz, de az akaraterőnk is csökken és a döntésképességünk is romlik.

Ilyen állapotban pedig hajlamosak vagyunk rossz szokások felvételére, mely egészségtelenebb étkezésre és függőséget okozó szerek, pld. alkohol fogyasztására sarkall.

Hogyan szállhatunk ki ebből a mókuskerékből

A legfontosabb, hogy felismerjük amennyiben mi is az állandó rohanás és teljesítménykényszer hatása alá kerültünk. Tűzzük ki célul, hogy okosabban fogunk dolgozni, nem keményebben. Habár stresszmentes élet nem létezik, a tudatos gondolkodás, az önkontroll fejlesztése, a koncentráció fejlesztése és a különböző stresszkezelési technikák nagyban elősegítik, hogy hatékonyabbak lehessünk.

A rohanás helyett olyan stratégiákat kell alkalmaznunk, mely kiűzött céljaink elérésében továbbra is segít minket, azonban mellette lehetőségünk nyílik hosszú távon egy nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb életvitel kialakítására. 

Forrás:

Tudatos gondolkodás – 6 módja, ahogyan az agyunk átver minket

Az agyunk százával ontja magából a gondolatokat, azonban ezek nagy része nemhogy hasznunkra válna, de kifejezetten ront életminőségünkön. Sokszor elfelejt dolgokat, vagy hibásan emlékszik a történtekre. Más esetekben kézenfekvő dolgokat sem ismer fel és egyenesen hibás döntésekhez vezet minket. Csak úgy valósitható meg a tudatos gondolkodás, ha megismerjük, elménk milyen mintákat követ, illetve milyen ‚hibákra‘ hajlamos.

Az agyunk a kisebb ellenállás felé törekszik

Az egyik legrosszabb ’tulajdonsága’, hogy egyszerűen lusta. A problémamegoldás és döntést a döntéshozatal pedig erőfeszitéssel jár. Sokszor agyunk hajlamos a gondolkodási folyamatot egyszerűen levágni és a legegyszerűbb, vagy egy korábban már kipróbált megoldást választani. Sokszor ezt intuitív döntésnek is nevezzük.

Ez bizonyos esetbekben hasznos lehet, hiszen gyorsan és szinte erőfeszítés nélkül tudunk döntéseket hozni. Máskor azonban hibákat eredményezhet, hiszen ez által olyan gondolkodási mintákat követünk, melyek irracionális döntésekhez vezetnek minket.

Ha fáradtan próbálunk döntéseket hozni, az érzelmek veszik át az irányító szerepet. Ilyen állapotban vásárolni túlköltekezéshez vezethet.

Az agyunk ’elrabolhatja’ életünk

A fejünkben egy ’gondolkodógépet’ hordunk, amely százával ontja magából a gondolatokat. A tudatos gondolkodás segit ezt a gépet akaratunk szerint használni. Ha nem tesszük és hallgatunk azokra az üzenetekre amelyeket folyamatosan az agyunk szállít nekünk, akkor az egész életünket aggódással, vagy a múlton rágódva tölthetjük.

Mindannyian hajlamosan vagyunk az ébren töltött időnk nagy részét a múltban, vagy a jövőben tölteni. Eközben szinte észre sem vesszük környezetünket, nem figyelünk igazán beszélgetőpartnerünkre, gyerekeinkre, felszínesen végezzük munkánkat, az idő szinte észrevétlen elszalad mellettünk.  

Ha a múlton rágódunk, úgy újra és újra átéljük elkövetett hibáinkat, kisebb-nagyobb bűneinket, elmulasztott pillanatokat. Ez folyamatos lelkiismeret furdaláshoz, rossz kedvhez, szomorúsághoz, depresszióhoz vezet.

Ha a jövőn spekulálunk, úgy folyamatosan tervezünk, lehetséges következményeket fontolgatunk, a jövőben bekövetkező dolgokat várunk, álmodozunk.

Ez nyugtalansághoz, idegességhez, stresszhez vezet.

Az életet csak a jelenben tudjuk élvezni, megfigyelve és átélve a pillanatokat. Ha figyelmünket igazán a jelenre tudjuk fordítani úgy sokkal több időnk marad szeretteinkre és önmagunkra.

Az agyunk rendszeresen hazudik nekünk

Hibáinkat sokszor nem vagyunk hajlandóak beismerni, mivel agyunk kiváló indokokat szállít miért alakultak úgy a dolgok ahogy.

Ahelyett, hogy tanulnánk hibáinkból és változtatnánk viselkedésünkön, kényelmesebb az agyunk által szolgáltatott kézenfekvő magyarázatra, sokszor egyenesen hazugságra, rajtunk kívül álló tényezőket hibáztatva nyugodtan hátradőlni.

Ilynek lehetnek pld. „nem megyek edzőterembe, túl elfoglalt vagyok”, vagy „egyszerűen túl meleg volt a teremben, képtelenség volt koncentrálni”,  vagy „én mindent megteszek, de a kollégáim semmiben nem támogatnak”. A tudatos gondolkodás része, hogy ezeket a kifogásokat felismerjük.

Ha elégedetlenek vagyunk valamely területtel az életünkben, ne másokban, illetve a külső tényezőkben keressük a hibát, hanem vizsgáljuk meg, hogyan tudunk mi magunk változtatni a dolgokon.

Állandó kétségek, kivetített félelmek

Őseinket számos veszély vette körül nap mint nap, évezredekig az élelemszerzés és a túlélés volt a cél. Sokáig agyunk a lehetőségek és veszélyek elemzésére szolgált.

Manapság azonban ez a képessége sok szempontból hátráltat minket.

Azok például, akik félnek a repüléstől élénken el tudják képzelni, hányféleképpen kerülhet a repülő bajba, és érhet az utazás katasztrófával véget. A statisztikák szerint azonban a légi utazás sokkal biztonságosabb, mint autóval közlekedni. Ezt az adatot agyunk azonban nem tudja olyan egyértelműen ’lefordítani’, mint amilyen élesen a repülőgép balesetekről szóló riportokat feleveníteni.

Nem vagyunk képesek a szemünk előtt történő szembeötlő változásokat sem észre venni

A figyelem korlátozott erőforrás, mellyel jól kell tudnunk gazdálkodni. Ugyanakkor a világban és környezetünkben egyszerre annyi dolog változik, hogy nem jut mindenre figyelem.

A kutatók azt találták, hogy bizonyos körülmények között még azt sem vesszük észre, ha a beszélgetőpartnerünket idő közben ’lecserélik’ egy másik emberre.

Ha elfoglaltak vagyunk, és egy bizonyos dologra koncentrálunk, előfordulhat, hogy a szemünk előtt történő változásokat sem vesszük észre.

A memóriánk nem olyan jó, mint gondolnánk

Habár úgy gondoljuk, hogy amit saját magunk láttunk, megtapasztaltunk az biztosan úgy is van, a valóság az, hogy a memóriánk nem megbízhatóan tárolja a tapasztaltakat.

Egyes kutatások bebizonyították, hogy nem csak a meglévő emlékeinkre nem tudunk pontosan emlékezni, de még hamisakat is tudnak az emlékeink közé ’beszúrni’.

Forrás:

Olvasás – Ezt nem tanítják az iskolában!

Az olvasás egyszerű, mindannyian megtanultuk általános iskolában.

De tényleg tudunk jól olvasni?

A legtöbb emberben ez a probléma fel sem merül.

Az emberi elme hihetetlen szerkezet. Sok hasonlóságot mutat az izomzattal abban a tekintetben, hogy fejleszthető, erősíthető, ezáltal ereje folyamatosan nő. Egy óriási kivétellel. Az izomzat egy idő után megáll a fejlődésben, sőt hanyatlásnak indul. Ezzel szemben az emberi értelem határai a kor előrehaladtával is egyre tovább fejleszthetőek. Minél többet fejlesztjük, annál tovább fejlődik értelmünk, annál komplexebb teóriákat leszünk képesek megérteni.

Ez az emberiség egyik legnagyobb megkülönböztető tényezője, mely az embert az állatok fölé emeli. Az állati értelem úgy tűnik, nem képes bizonyos szint fölé emelkedni, képességeik csak egy bizonyos szintig fejleszthetőek.

 

Az olvasás mint képesség

Hogy elménk sokáig aktív maradhasson, rendszeresen használnunk, fejlesztenünk kell. Ennek az egyik legjobb módja az olvasás.

Az olvasás azonban nem csak önmagáért való, nem csak élvezeti értéke van, az sem mindegy mit olvasunk.  

Ha azért olvasunk, hogy jobb olvasókká váljunk, elménket fejlesszük, akkor nem jó akármilyen könyv, vagy cikk. Nem lehet úgy fejlődni, ha mindig olyan témákkal foglalkozunk, amelyet már értünk és ismerünk.

Olyan könyveket érdemes olvasni, amely olvasása közben agyunk aktívan működik, az olvasott anyag megmozgatja képzeletünket, gondolkodásunkat, megváltoztatja világképünket kibővítve azt. Olyan könyveket érdemes olvasni, amelyek rajtunk túlmutatnak. Csakúgy mint az izmoknál, ha nem edzük, nem terheljük, nem fejlődik.

 

De melyek ezek a könyvek és hogyan válasszuk ki őket?

Elképesztő mennyiségű könyv íródott csak a 20-21. században. Az az idő, amit olvasással tölthetünk véges. E miatt képeseknek kell lennünk kiválasztani azon könyveket, amelyet érdemes elolvasni. A könyvek 99 százaléka azonban nem ilyen. Nem fogja elménket megerőltetni, nem ad olyan információt, vagy élményt ami megéri a fáradtságot.

“…..egyes könyveket megízlelünk, másokat lenyelünk, de nagyon kevés az olyan, amelyet megrágunk és megemésztünk.”
Francis Bacon

Ezért kell fejlesztenünk azon képességünket, hogyan tudunk jól olvasni és egyben azt is, hogyan tudunk egy könyvből leghatékonyabban információt nyerni és komplexitásától függetlenül megérteni azt.

 

Honnan tudjuk, hogy egy könyv azok közé a könyvek közé tartozik, amit nem csak lenyelünk, de megrágunk és megemésztünk?

  1. Vannak könyvek, amelyeket kézbe veszünk, beleolvasunk, esetleg átfutjuk és tudjuk, ezt biztosan nem fogjuk elolvasni.
  2. Vannak könyvek, amelyeket egyszer elolvasunk és visszarakunk a polcra, valószínűleg soha nem fogjuk őket többet elolvasni. Ezt már akkor tudhatjuk, amikor a polcra raktuk abból, ahogyan a könyvre értelmileg vagy érzelmileg reagáltunk.
  3. Vannak azonban olyan könyvek, melyek a kiemelt osztályhoz tartoznak. Mindegy mennyit olvassuk, tanulmányozzuk őket, úgy tűnik még mindig van mondanivalójuk. Akárhányszor levesszük a polcról, akármennyi idő is telt el olvasásuk óta, akármennyit is változtunk mi magunk időközben, úgy tűnik, a könyvek velünk nőttek. Ezeket a könyveket kell keresnünk.

 

Jól olvasni nem önmagáét való képesség, nem csak a jobb iskolai eredmények, a koncentráció fejlesztése miatt, vagy egy következő karrierlépcső eléréséért szükséges. Egy jó könyv megértése számos dolgot taníthat önmagunkról és a világról körülöttünk. Ezek a könyvek fejlesztik és tartják elménket sokáig életben.

Forrás: